Kategória: Élet
-
Egyszer élünk!
„Ugyan már, egyszer élünk!” – gondolta magában Klári néni, majd magabiztosan bevágott egy fej sárgadinnyét a bevásárlókosárba. [olvass tovább]
-
Villamoson
-Menj már arrébb. [olvass tovább]
-
Hamarabb vége lesz, mint gondolnád
– Itt lenne az ideje abbahagyni, hogy úgy viselkedünk, mintha a halál nem jöhetne értünk bármelyik pillanatban – mondtam, majd ugyan úgy folytattam mindent tovább, mint előtte. [olvass tovább]
-
Számok
> Még 10 perc szundi. > 2 cukor a kávéba. > Ajjaj, 15 perc múlva megy a busz. > Még 20 perc ebédidőig. > 3 nap múlva leadási határidő és még sehogy sem áll a munka. > Sebaj, 5 perc múlva lejár a munkaidő. > Lesz vagy 6 óra, mire haza vergődök. > Hazafelé vennem… [olvass tovább]
-
Randin
A fogaskerekek eszméletlen sebességgel pörögtek a fejében. Ha ez a gépezet elektromos energiát termelne, egy közepes méretű várost minden különösebb gond nélkül képes lenne ellátni, de minden erőfeszítése ellenére végül csak egy hangos nyögés hagyta el a száját. Teljesen összezavarodott. Ez után el is köszöntek, többet nem találkoztak. [olvass tovább]
-
Pillanatokra a tragédiától
A lappangó rettegés, hogy a következő másodpercben egy rémhírt hozva megcsörren a telefon. [olvass tovább]
-
Állandó rohanás
Olyannyira felgyorsult a világ, hogy manapság az embernek már nincs ideje egy szerencsétlen irományt sem befejezni. Ez nem csak az olvasókat érinti, akik az első pár soron átfutva már sietnek is tovább, hanem magukat a szerzőket is, mert tizenhét [olvass tovább]
-
Munka, munka, munka
– Főnök, valami nagyon nincs rendben velem, szerintem éppen szívrohamom van!– Már megint? Na jó, akkor ma elmehetsz hamarabb. A cserepeket arrébb pakoltad, ahogy kértem?– Nem sikerült végeznem vele.– Légyszíves azt még csináld meg, mielőtt elmész. [olvass tovább]
-
Mantra
ne feszülj rá, nem számít ne feszülj rá, nem számít ne feszülj rá, nem számít ne feszülj rá, nem számít ne feszülj rá, nem számít [olvass tovább]
-
Vallomás
Nem bírom tovább, be kell vallanom valamit. Mindvégig hazudtam. Valójában sosem nőttem fel, csak mindig úgy cselekedtem, ahogy épp elvárták tőlem. Színjáték volt az egész – még mindig gyerek vagyok. Ezúton kívánom benyújtani a felmondásom is, hagy menjek végre vissza a homokozóba. [olvass tovább]