Kategória: Egypercesek
-
Főcím: Elesett, de már nem kelt fel
“Olyan jól ülök itt. Maradok még egy kicsit.” – nyilatkozta B. Tamás, aki már legalább 3 napja ott ül. [olvass tovább]
-
Kinek mi
Te azt mondod: nem nagy dolog,Én úgy érzem, belepusztulok. [olvass tovább]
-
Lépcső
nemnem érdekelnem érdekel, nemnem érdekel, nem fogoknem érdekel, nem fogok belemenni [olvass tovább]
-
Életkép: Nyár
Reggel hét, közelgő hőség, vízpart, vattaszáj, ködös agy, behorpadt sörösdobozok szétdobálva az asztal körül. [olvass tovább]
-
Mestermű
– Azt hiszem, befejeztem. Minden tekintetben tökéletes – suttogta magában a mester, miközben hátralépett az érintetlen, hófehér festővászontól. [olvass tovább]
-
Mindegy, hogy hol,
csak itt ne. [olvass tovább]
-
Sötétség
Milyen gyönyörűen sütne be a kedves kis nyári napsugár a konyha ablakán, ha nem borítana mindent sötétségbe a szemben magasló szocreál betontömb. [olvass tovább]
-
Ördögi kör
Nem tudok aludni, mert nem tudok aludni, mert nem tudok aludni… [olvass tovább]
-
Néha próbálj meg lazítani
Életbevágóan fontos dolog, hogy néha megengedjük magunknak, hogy önfeledten lazítsunk. Nem kell minden nap a maximumot hozni, az élet nem erről szól. Hogy egy példát is mutassak, itt ez az egyperces iromány, amit épp olvasol. Semmiről sem szól. Nem is kell, hogy bármiről szóljon. Nem erőltettem meg magam. [olvass tovább]
-
Üresség
-Miért ütöd a fejed a falba?-Így legalább érzek valamit. [olvass tovább]